Utazok a gondolatok hátán,
betérek a vágyak utcájába,
felébreszti bennem a gyereket,
játszani akarok a boldogsággal,
amit csak kívánhatok ott van
abban a kis utcában, örülök
a szerencsémnek, és válogatok
annyi itt a látni való, hogy
megtorpanok, sorba veszem
a vágyaim, egy már meg van,
hogy egészségben élhetek, a
többi között is van amit már
átéltem, megtartom ezeket
az élményeket, ínségesebb időkre,
ha magányos leszek
nézegetem, mit is kívánhatnák
ennél többet, hiszen élményekben
gazdag vagyok, amire volt esély
átélhettem, de még nincs
vége az életemnek, ezért
türelemmel várok, vágyakozok,
és gondolkodom a végtelenben.
Kisfaludy Erika
