Ó azok a fránya évek

Ó azok a fránya évek

múlna, és múlnak, gyorsan,
és kíméletlenül
megtanulni szinte nem lehet újat,
ismétli magát a sors, és
az élet, kibe bíztál, lehet nem
jól tetted, mert a szeretetet,
nem mindenki érti, és kéri
az embereket,
erre, vagy
arra teremti az élet?
Kit
szeretetre,
kit szív nélküli életre?
Ha én választhatnák, akkor
a szív nélküli életet kívánnám
magamnak, és a szenvedést
meghagynám annak ki szívvel
születik!
Az se zavarna, ha elhagynának..
és nem törném magam, hogy
szeressenek, mert ami nincs...
az nem tud fájni, bánat, és sírás
nélkül letudtam volna életem..
élni!
Talán van még egy kis időm...
hogy hozzá szokjak, szívtelennek
lenni kifizetőbb, mint sírni, és a
szeretetre áhítozva várni!

Kisfaludy Erika