Szavak nélkül
Mondom, és íróm, hiányzol.
Nincs válasz, hiába várom.
Elmélkedek a kezdeten,
mikor hevesen vert a szíved,
és fogtad a kezem.
Múlnak a napok, csak múlnak,
és nem látlak.
Talán én már nem hiányzok?
Ha bele gondolok, hogy mit
várhat az ember attól ki
szeret, nem ezt biztosra veszem!
A csend intő jel, amit
megszokni nehezen tudok.
Vívódok még egy darabig,
és reménykedek, hogy
lassacskán feledlek!
Elbúcsúzni nem érdemes,
mert már te magadban
rég megtetted!
Ha már megszoktam
a csendet, magamba én
is búcsút intek.
Nincs válasz, hiába várom.
Elmélkedek a kezdeten,
mikor hevesen vert a szíved,
és fogtad a kezem.
Múlnak a napok, csak múlnak,
és nem látlak.
Talán én már nem hiányzok?
Ha bele gondolok, hogy mit
várhat az ember attól ki
szeret, nem ezt biztosra veszem!
A csend intő jel, amit
megszokni nehezen tudok.
Vívódok még egy darabig,
és reménykedek, hogy
lassacskán feledlek!
Elbúcsúzni nem érdemes,
mert már te magadban
rég megtetted!
Ha már megszoktam
a csendet, magamba én
is búcsút intek.
Kisfaludy Erika
