Tükröm, tükröm
Hol varázslatos, holkopár, silány,
ki hogy látja önmagát,
pedig nem hazudik,
ő a valóság, van ki
öreg létére fiatalt
lát benne, és azt elhiszi,
hogy az évek tova
szálltak, de őt bizony
nem változtatták,
pedig rajta
kívül mindenki egy
idős embert lát ,
de annyi baj legyen,
egyszer csak meg
találja a szemüvegét,
van ki rútnak látja
bájos arcvonalát,
és a tükröt kerüli,
de egyszer Ő is
ráébred, hogy nem
a tükör az ellenség,
hol igazságot,
hol hamisságot mutat
mert minden a fejben
dől el, és szükségtelen
a tükörcsere.
Kisfaludy Erika
