A boldogság

A boldogság

A boldogság láthatatlan,
tova szálló, olykor
megpihen itt, vagy ott.
Némelykor elérhetetlen,
lebeg a szem előtt,
de mivel láthatatlan
nem tudod megfogni.
Van hogy meglep vele,
ápolod, és édesgeted,
mire megszoknák, már
megint elillant.
Ha már tudod milyen
jó, hiányzik ha nincs
veled.
Akár hány éves vagy,
nem nyugszol míg
meg nem leled.
Furcsa dolog a
boldogság, nem
tudsz édes méze
nélkül vidáman élni.
Erőt ad, és bátorságot,
mindig keresed, de ő
válogatós, akár kihez
nem tér be.
Hiába vagy jó, és
kitartó,ha a szerencséd
elhagyott.
Megfejteni se lehet,
édesgetni se, egy
élet is kevés, hogy
rájöjj kivel, mivel,
és mikor tér be
hozzád az édes
ízű boldogság.

Kisfaludy Erika